törött cserép - vágott ujj

Van-e olyan babona, hogy a törött cserép (cseréptörés), üveg, tányér szerencsétlenséget hoz? Ha nincs is, nekem rémlik. Reggel, ahogy raktam föl a szép új rozsdamentes szappantartót a szép új zuhanyzóba lelassítva hallottam, ahogy a falra szupererős tapasszal odaragasztott díszcsempe elenged (rzszszs), majd hanyatdobja magát (ssss), s a bidé peremén gerincét törvén ripityára zúzódik és ütemes és éles ugrabugrával a mosdószekrény alá szökdel, csusszan és csesszen. Csodával határos módon, a csempe közepe, amire egy szép kád volt pingálva, életben maradt. A hatást növelvén Rózsi sírva fakadt, mert tölem kapta ajándékba és mondtam neki, hogy ne ragassza, inkább lógassuk. Én vigasztaltam, ö pedig vigasztalódott, könnyek felszáradtak. Igen ám, de a babona második felével nem számoltunk. Az még csak most jön.

Rózsi élesre feni a kést, tököt vágni készül. Hosszába, labilisan, maga is kétli a misszió kivitelezhetőségét, de mégis bátran ránehezedik a késre. A nagy konyhaszerszám megcsusszan a tökhéjon, és könnyen hatol Rózsi jobbkeze középső ujjába, körmöt is jó mélyen bemetszve. Ömlik a vér, cseppen nagyokat (a széle csipkés ahogy a fölre ér), nem találjuk a gézt, a zsebkendőt, az eszközöket, egyebeket. Futunk elsősegélyért. Nyáridőben nincsenek betegek, hát betessékel a doktor és rögves szorít, tisztít, köt, vigasztal.

Most csak az a bibi, hogy nem tudom, hogy van-e ilyen babona és akkor én babonás vagyok és most még inkább, vagy pedig nincs ilyen (vagy nem így van) és akkor nem vagyok babonás, de lehet, hogy ez alapján hinni fogok benne, hogy ha összetörik ripityre vagy miszlikre egy tányér, csempe, üveg, akkor vigyázni kell a késre.